Milyen hatással vannak az oldható rostok az emésztésre?

704
HOZZÁSZÓLÁS:

Az oldható rostok közé tartoznak az oligoszacharidok, a pektinek, a gumik, a nyákok, a cukoralkoholok, a félszintetikus keményítők. Ezek valamennyijére jellemző élettani hatásként a lipoidok és a cukor felszívódásának lassulását lehet említeni, amely főként a viszkózus típusú guar gumi, pektinek és nyákok esetén kifejezett.

Miként hatnak az oldható rostok?

Mivel ezek az oldható rostok a vastagbélben gyors és eléggé teljes fermentáción esnek át, ezért a széklet tömegét nem növelik, a székletben a kötött víztartalomra nem hatnak. Ezzel szemben ozmotikusan igen erős hirtelen hatással rendelkeznek.

Fermentációjuk eredményeként volatilis zsírsavak keletkeznek, mint tejsav, vajsav, izovajsav, propionsav, ecetsav, izovaleriánsav. így hozzávetőleges számítások alapján egy molekula diszacharid fermentációja után mintegy négy molekula zsírsav keletkezik, amely tehát az ozmotikus hatását hirtelen megnégyszerezi. Tehát a colonban mintegy ozmotikus robbanást okoz, ozmotikus bombaként viselkedik.

Ugyanakkor a fermentáló baktériumok számára energiaforrásként szerepel, így azok hirtelen szaporodása észlelhető, amelyhez a megfelelő nitrogénforrást a szervezetből a bélbe áramló karbamid szolgáltatja. A karbamidból a bakteriális ureáz hatására ammónia és széndioxid képződik.

A CO2 a bélben elősegíti a fermentációban résztvevő Bifidus és Lactobacillus elszaporodását, az ammónia pedig kiváló nitrogénforrásként szolgál a baktériumok részére. Így a széklet mennyisége, ami három összetevőből adódik, a nem emésztett és oldhatatlan rostokból, baktériummasszából és a vízből, oldható rostok fogyasztása esetén főként baktériummasszából és vízből fog összetevődni.

További fiziológiás hatás a baktérium-összetétel eltolódása a fermentálók irányába, a széklet pH-jának 6 körüli értékbe beállása. Ha extrém mennyiségű rostot fogyasztunk, akkor túlsúlyba kerül a colonban az erjesztendő anyag, ilyenkor a volatilis zsírsavak mennyisége messze meghaladja a fiziológiásnak, vagy optimálisnak tekinthető pH 6-ot biztosító koncentrációt, a pH 5 alá mehet, ami viszont heves perisztaltikát és vizes-nyákos székletet produkál.

A széklet víztartalma is fokozott és hasmenéses jellegű. A pH 6 körüli savi értékre beállítása fontos abban is, hogy a passzázs gyorsul, az esetleges exogén (vagy endogén) rákkeltő anyagoknak nincs elég idejük, hogy a nyálkahártyával érintkezve, arra hatást fejthessenek ki.

Ugyancsak ez a pH elnyomja a Clostridium-törzsek szaporodását, és így azok nem képesek a koleszterinnek és az epesavaknak carcinogen jellegű vegyületté való átalakítására. Ez a pH optimális abban a tekintetben is, hogy a toxintermelő Clostridium-törzsek toxinjait inaktiválja, illetve magát a toxintermelést, a Clostridium-törzsek szaporodását gátolja. Végül a volatilis zsírsavak képződése növeli az ozmotikus aktivitást és így több vizet tartalmazó, plasztikusabb székletet jelent.

704
HOZZÁSZÓLÁS:
loading...

Hozzászólások |

Összesen eddig
0

És te mit gondolsz erről?
Neked mi a véleményed a témáról?

Szólj hozzá

| Mondd el a véleményed

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Válogatott készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Login



Elfelejtette jelszavát?
Regisztráció! [ bezár ]
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Felhasználó létrehozása!



Már regisztrált? Jelentkezzen be! [ bezár ]

Elfelejtette jelszavát?


[ bezár ]