Mire kell figyelni a ballasztanyagok fogyasztásakor bélbetegségek esetén?

648
HOZZÁSZÓLÁS:

A táplálkozási szakemberek a ballasztanyagokat – rost-anyagnak, növényi rostoknak vagy táplálékrostoknak is nevezik — természetes gyógyítószerként ajánlják emésztési panaszok leküzdésére és enyhítésére.

Ha igent mondunk rájuk, akkor az epesavakat, a koleszterint és a káros anyagokat megkötik, és ezáltal kiűzik a szervezetből. A vízmegkötés miatt növekvő mennyiségük serkenti a bélműködést, ezáltal lerövidítik a táplálék áthaladási idejét. Ezenkívül kedvezően hatnak a bélbaktériumokra.

Bélérzékenység esetén óvatosan fogyasszunk ballasztanyagokat

A ballasztanyagok elemi részei az egészséges táplálkozásnak, ezért ügyeljünk rá, hogy kellő mennyiségben szerepeljenek az étlapon. A bélérzékeny betegeknél azonban van néhány meggondolandó dolog, rostok1mert a növényi rostok egészséges emberek számára éppen előnyös tulajdonságai, a betegeknél gyakran problémát okoznak.

Számos kutatómunka után, melyek azt vizsgálták, hogy a bélérzékeny-diétában a ballasztanyagok növelése vagy csökkentése-e a jobb, és ezek az intézkedések milyen hatással lesznek e betegség különféle megnyilvánulásaira, arra a következtetésre jutottak, hogy nem lehet a ballasztanyagokra vonatkozó, általános érvényű táplálkozási javaslatot adni.

Túlságosan különbözetek a bélérzékenység lefolyási tünetei, és túlságosan eltérő a páciensek egyéni érzékenysége. Ha a beteg elsősorban székrekedésben szenved, akkor a rostmennyiség növelése nagyon pozitív hatással lehet.

Hasmenéses panaszoknál már nem mindig lehet ugyanezt ajánlani, mert a tünetek akár rosszabbodhatnak is. Ha pedig főként fájdalmaink vannak, akkor a ballasztanyagban gazdag diéta jelentősen fokozhatja a panaszokat.

Különösen akkor válik kényessé a dolog, amikor a hasmenés és a székrekedés felváltva lép fel. Ebben az esetben ajánlatos a diétás előírásokkal azt a tünetet befolyásolni pozitív irányban, amelyik a nagyobb problémát okozza.

Mint látható, sajnos nem lehet érvényű egységes diétát javasolni panaszaink kezelésére. Ezért nagyon tanácsokat  sok múlik a táplálkozásterápiában való aktív részvételünkön. Derítsük ki magunk, hogy a ballasztanyagban gazdag ételek javulást hoznak-e maguk után, vagy számunkra inkább a rostszegény, kímélő ételek a kedvezőbbek.

Hogyan fogyasszuk a ballasztanyagokat?

  • A ballasztanyagokhoz nehéz hozzászokni, és főként a bélérzékeny betegeknél nem kívánt mellékhatásokat okozhatnak, ezért lassú, négy-nyolc hetes időszak alatti kíméletes bevezetésük ajánlott. A túl gyors átállás adott esetekben hasmenéshez és felfúvódáshoz vezethet.
  • Korlátozott számú ballaszt-anyag-gazdag élelmiszerrel kezdjük, mint a burgonya, korpás kenyér, hántolatlan rizs és zöldsaláta, majd hétről hétre apránként emeljük a rostmennyiséget egy-két további ballasztanyag-hordozóval.
  • A modern táplálkozás során naponta átlagosan mintegy tizenöt-húsz gramm rostanyagot veszünk fel. Ajánlatos mennyiség – annak, aki jól bírja – napi harminc gramm. Összehasonlításként: száz évvel ezelőtt a ballasztanyagfelvétel még napi nyolcvan-száz gramm volt.
  • Mivel a rostanyagoknak sok vízre van szükségük folyadék ahhoz, hogy megduzzadjanak, naponta legalább két liter folyadékot igyunk. Ez segít megszüntetni a székrekedést, hasmenés esetén pedig gondoskodik a létfontosságú ásványi anyagok megfelelő pótlásáról.
  • Ha étrendünkben csökkentjük a húsfogyasztást, és a növényi termékek mennyiségét emeljük, akkor automatikusan emelkedik a ballasztanyag mennyisége a napi tápanyagfelvételünkben.
  • A rostgazdag élelmiszereket, amelyeknek például a magvak, soha ne fogyasszunk elegendő mennyiségű folyadék nélkül, különben megtapadhatnak a bélben, és legrosszabb esetben bélelzáródáshoz is vezethetnek.
  • A zabkása, a lenmag, a korpa vagy a bolhamag rostjait a bélbaktériumok alig bontják le, ezért nem okoznak szinte semmiféle terhes gázképződést. Jól bele lehet keverni őket joghurtba, gyümölcslébe vagy levesekbe.
  • Enyhébb panaszok esetén nem érdemes túlzottan diétázni. Ismerjük meg a lehetséges kiváltókat, de az élvezetek örömét se felejtsük.
  • Próbáljunk meg – még ha nehéznek is tűnik – a korlátozások ellenére kiegyensúlyozott és tápanyagban gazdag étrendet összeállítani.
  • Óvatosan bánjunk az erős fűszerekkel, mint a chili, a bors és a curry.
  • Kerüljük az egyoldalú táplálkozást. Hiánybetegségekhez vezet.
  • Mondjunk le a puffasztó élelmiszerekről, mint az articsóka, bogyós gyümölcsök, füge, élesztő és csonthéjas gyümölcsök. Az olyan élelmiszerek, mint a banán, burgonya, kagyló, rák, kukorica, szőlő, nugát, marcipán, búza és zab, némely bélérzékeny betegnél gyomor-bélpanaszokat okozhatnak.
  • Nehéz időkben teát, kétszersültet és rizslevest együnk.
  • A citrusfélék és a belőlük készült italok savtartalmuk miatt súlyosbíthatják a bélérzékenység tüneteit.
  • Lehetőleg almalevet se igyunk.
  • Csökkentsük erősen a cukorfogyasztásunkat. A teljes gabonákkal együtt puffasztólag hat.
648
HOZZÁSZÓLÁS:
loading...

Hozzászólások |

Összesen eddig
0

És te mit gondolsz erről?
Neked mi a véleményed a témáról?

Szólj hozzá

| Mondd el a véleményed

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Válogatott készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Login



Elfelejtette jelszavát?
Regisztráció! [ bezár ]
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Felhasználó létrehozása!



Már regisztrált? Jelentkezzen be! [ bezár ]

Elfelejtette jelszavát?


[ bezár ]